Az amerikai Keyes 1966-ban publikálta a művet, 1968-ban már magyar (és gyorsan még nagyon sok nyelvű) fordításban is megjelent, és világszerte bestseller lett.

A címbeli Algernon egy kísérleti célokra használt fehér egér, aki eleinte rendszeresen “megveri” ember-vetélytársát a labirintus-próbában, azaz gyorsabban találja meg a kiutat. A regényben-darabban kísérleti nyúllá válik a főszereplő, a gyenge elméjű Charley Gordon is: agyműtétnek vetik alá, hogy IQ-ját megnövelve zsenivé változtassák. (Az IQ - intellegence quociens = intelligenciahányados; a hetven alatti IQ-val rendelkezőket értelmi fogyatékosoknak tekintik, az átlagos szellemi képességű ember hányadosa legfeljebb 130, 175-től az ember már zseninek minősül. Charley IQ-ja a műtét nyomán 40-ról 185-re emelkedett.) A kísérlet végrehajtói tudták, hogy az eredmény nem lehet tartós, s az időleges zseni-állapot után menthetetlenül bekövetkezik a visszaesés - ezt azonban orvosai az együttmuködésre kész, bármi áron okossá válni akaró Charley-val nem tudatták.

A 32 éves, zseniből eredeti állapotába visszaeső Charley tisztában van hanyatlásával, és iszonyatosan szenved miatta. Kritikusai szerint a Virágot Algernonnak tiltakozás az értelmetlen, embertelen tudományos kísérletek ellen. Valóban, de több is: az élére állított, már-már abszurd helyzetben Keyes az emberi kapcsolatok, viszonyulások kiváló elemzését adja. A szegény félnótás, jóindulatú, barátságos, szorgalmas Charley minden munkahelyi kollégájában a segítőkész barátot látja, holott azok ugratják, szórakoznak bugyutaságán; amikor zsenivé válik, társai eltávolodnak tőle, a náluk jóval intelligensebb, műveltebb, kreatívabb férfit idegennek érzik, gáncsolni próbálják. Ez lenne a zseni örök sorsa? A darabban egy helyen tételesen is megfogalmazódik: “az oktatás és intelligencia, amelyet nem fűt át az emberszeretet, semmit sem ér”. S ez, az embertárs iránti szeretet igényének, fontosságának kiemelése hatja át a mélyen humánus darabot, amelyben a Charley-hoz ragaszkodó Algernon is mintegy a szeretetet jelképezi, ezért is kell virágot vinni a sírjára.



Aradi Kamaraszínház - Marosvásárhelyi Yorick Stúdiószínház

Virágot Algernonnak

Daniel Keyes regényét színpadra alkalmazta: Nagy István és Kulcsár – Székely Attila

Charlie Gordon: Kulcsár – Székely Attila
Rendező: Nagy István