A Márki és a színész találkozásakor nehéz megmondani, bármelyiküknek is kimondani mi a művészet és miként kell léteznie, meddig lehet elmenni a játékban, és hol kezdődik az a pillanat, amikor a játék halálossá válik.  A művész az egyetlen, aki a művészet valóságának egészét felkutathatja. A Márki a művészet lényegét a művészből kiindulva vizsgálja. Ez tudatos és határozott ellentétben áll a művészetnek azzal a felfogásával, amelyet Gabriel de Beaumont, a színész az „élvezésből” és „átélésből” vezet le.



Annak ellenére, hogy a művészet sokkal fontosabb az igazságnál, a Márki a hatalom kiélvezésének teljességére és saját igazságának végső igazolására akar eljutni: saját darabját játszatja el a színésszel, mérgezett bort itat vele, hogy az hitelesen játszhassa el önmaga halálát.



Rodolf Sirera: Színház és méreg


Fordította: Tomcsányi Zsuzsanna



Az Aradi Kamaraszínház és a Nagyváradi Theatron Egyesület
Varázshegy Színházi Műhely előadása

Gabriel de Beaumont:........... Dukász Péter
Márki:................................... Mátyás Zsolt Imre
Zenész.........................................Cosmin Puican



Rendező: Tapasztó Ernő




Az előadás létrejöttét az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Szülőföld Alap, az Aradi Polgármesteri Hivatal, az Aradi RMDSZ, a Communitas Alapítvány, a Bihar megyei Tanács támogatta.